Nagyon sokan nem tudják, és rengeteg tévhit is él arról, hogy mi számít értékes és mi számít elvesztegetett szavazatnak. Az itt elérhető tanulmányban matematikai precizitással igyekeztünk meghatározni, hogy egy pártra adott listás szavazat és egy párt jelöltjére adott egyéni szavazat mennyit ér, vagyis átlagosan mekkora befolyással van a parlamenti helyek elosztására. A legfőbb megállapításaink a következőek.

• Ha egy egyéni körzetben két jelölt szoros versenyben van a győzelemért, akkor a rájuk leadott szavazatnak akár 15-ször akkora a hatása, mint egy bejutó pártra adott listás szavazatnak: olyan, mintha 8 listás szavazatot kapna a jelölt pártja, és 7-8 listás szavazatot elvennénk a riválisától.*
• Szinte teljesen szorosnak tekinthető az is, ha 70% : 30% esélye van a két jelöltnek a győzelemre (tehát győzelmi esélyekről és nem támogatottságról beszélünk), és még 90% : 10% esély is félig szorosnak számít. Egy győzelemre esélytelen, biztos 2. helyezettre adott szavazat pedig, azon felül, hogy ad 1 listás szavazatot, elvesz 1 listás szavazatot a riválisától is.*
• Egy legfeljebb harmadik helyre várt jelöltre adott egyéni szavazat legfeljebb 1 listás szavazatot ér.* Ezért még akkor is, ha egy szavazó a két legerősebb jelölttel szemben különböző mértékű ellenérzésekkel viseltet, sokkal hasznosabb lehet a szavazó céljai számára, ha e kettő közül szavaz a kevésbé utáltra, mint ha a kedvenc pártjának a jelöltjére szavazna.
• A biztos győztesre adott egyéni szavazat 1 listás szavazatot ér.*
• Egy listás szavazat azon pártoknak a legértékesebb, akik a bejutási határ körül várhatóak. Az 5%-os küszöb átlépése ugyanis többet jelent nekik, mint egy biztos bejutó párt számára +8% listás szavazat. Azt kaptuk, hogy ha legalább 7% esélyt adnak egy párt bejutására (pl. 10-es szorzóval lehet fogadni rá és 1,04-gyel ellene), már akkor is legalább annyit ér a rájuk adott listás szavazat, mint egy biztos bejutóra. Ha egy párt bejutási esélye kb. 17% és 92% között van, akkor több, mint kétszer annyit ér a rá adott listás szavazat, kb. 35% és 76% között pedig több, mint háromszorosát éri egy biztos bejutó pártra adott listás szavazat értékéhez képest.

* Ezek az összehasonlításként használt listás szavazatok nem számítanak bele az 5 ill. 10%-os bejutási határba.

Hogy mindez hogyan jött ki, részletesen elolvasható a tanulmányban, de az alábbiakban adunk egy kis ízelítőt belőle. Először is figyelembe vesszük, hogy nem tudjuk pontosan, hogy a többi szavazó hogyan fog szavazni, ehelyett esélylatolgatásra van lehetőségünk. Vagyis véletlen mennyiségnek tekintjük (pl. egy jól megválasztott lognormális eloszlással), hogy a többiek szavazatai hogyan alakulnak, és ekkor nézzük meg, hogy átlagosan (várható értékben) milyen pártot mennyire segítene egy-egy szavazat.

Míg pártlistán 80 000 - 85 000 szavazatonként jár 1 mandátum, addig a 106 körzetből mindig van jó néhány, ahol pár száz szavazat dönt az első helyről. Ebből is látszik, hogy az egyéni szavazat szoros verseny esetén sokkal értékesebb a listásnál, ezt a tanulmányban pontosabban is megbecsüljük. Az egyéni szavazatokkal kapcsolatban talán annyi még az érdekesség, hogy nagyon megengedőek lehetünk azzal, hogy mikor nevezünk egy versenyt szorosnak.

Matematikailag izgalmasabb a listás szavazatok kérdése. Az első ábra azt mutatja, hogy egy párt becsült (medián) támogatottsága függvényében mennyit ér a rá adott listás szavazat. Ez a görbe egy kicsit érzékeny arra, hogy ebben mekkora bizonytalanságot feltételezünk (én igyekeztem közepeset feltételezni). De mindenképpen valami ilyesmi görbére kell számítani.

A második ábra pedig azt mutatja be, hogy attól függően, hogy mennyi esélyt adunk a párt bejutására, mennyit ér a rá adott listás szavazat. Ez már egy sokkal megbízhatóbb ábra, alig változik valamit, ha más nagyságú (vagy típusú) bizonytalanságot feltételezünk. Ebből például leolvashatjuk, hogy csak azokra a pártokra adott szavazat számít kidobottnak, amelyeknek tényleg szinte semmi esélyük a bejutásra. Amint egy kicsit is reálissá válik a bejutásuk, nagyon hamar (7%-os bejutási esély körül) értékesebbé válik a rájuk adott szavazat, mint egy biztos bejutóra. Ha nagyon kétesélyes a bejutás, akkor pedig több, mint 3-szor annyit ér a rájuk adott listás szavazat. De még egy majdnem biztos bejutóra adott listás szavazat is lényegesen többet érhet, mint egy teljesen biztos bejutó esetén.

Összefoglalva az látszik, hogy míg egy egyéni szavazat általában a legerősebb jelöltek számára ér legtöbbet, addig egy listás szavazat az 5% körüli pártok számára a legértékesebb.

Itt rögtön fel is merül a kérdés, hogy miért kell ennek így lennie, nem lehetne-e megoldani, hogy mindenkinek érdemes legyen az őszinte preferenciái szerint szavazni, és ne legyen helye a taktikai szavazásnak?
A válasz: de, ez lényegében megoldható lenne, leginkább csak a szándék hiányzik. De ez már egy másik bejegyzés témája lehet.