Minden évben kétszer körbekürtöli a sajtó azt a butaságot, hogy milyen sok áramot megspórolunk az óraátállítással. A MAVIR (a magyar áramszolgáltató) évi 4-5 milliárd forintról beszél, holott valójában nullszaldós a mérleg, csak teljesen rossz módszertannal számolnak. Az alábbi néhány lépésben megmutatom, hogy miért.
A MAVIR módszertana lényegében annyi, hogy az óraátállítás előtti és utáni fogyasztás különbségét megszorozza a nyári időszámítás hosszával. Amit állítok, az pedig annyi és semmi több, mint hogy ez az érv, ami a leggyakrabban hangoztatott érv az óraállítgatás mellett, teljesen hibás. (Amennyire tudom, más országokban is hasonló szokott lenni a fő érv. Bár léteznek más jellegű, nagyságrendileg kisebb hatások az áramfogyasztásra, de ezeknek igen csekély a jelentősége, nem is nagyon jönnek elő érvként, ezeket most elhanyagoljuk.)
Tekintsük az alábbi egyszerű összefüggést.
A nyári félévben 1 órával előreállítani az időszámítást (1)
+ a téli félévben 1 órával előreállítani az időszámítást (2)
= az egész évben 1 órával előreállítani az időszámítást. (3)
A MAVIR módszertana szerint (1) hatása 4-5 milliárd spórolás, (2) hatása kb. 3 milliárd spórolás, tehát az egyenlet alapján (3) hatására kb. 7-8 milliárd forint spórolás jönne ki. Márpedig az alábbiakban megmutatjuk, hogy (3)-nak nincs érdemi hatása az áramfogyasztásra.
Az időzóna valójában csak annyit jelent, hogy önkényesen kitűzünk egy origót, egy 0 pontot (éjfélt), és onnan kiindulva számozzuk meg az időpontokat. Ha például a nyári napforduló napfelkeltéjét neveznénk 0 órának, akkor 4 óra körülre járnánk iskolába, 9 óra körül ebédelnénk, és 16 óra körül kezdődne az esti mese, de abszolút idő szerint ugyanígy élnénk, mint most. Persze rövid távon megzavarná az embert az átállás, illetve ha csak keveset módosítunk, akkor az emberben egy ideig még benne marad az időpontok régi jelentése, de utána alkalmazkodunk hozzá. Ezért (3) csupán egy egyszerű időzónaváltás, az időpontok átnevezése, aminek nincsen hatása az áramfogyasztásra sem. (Ugyanúgy, ahogy azon sem múlott lényegében semmi, hogy épp Greenwich-en át húztuk meg a 0-ás szélességi kört. Ha máshol húznánk meg, akkor ugyan minden hosszúsági koordinátánk megváltozna, de bolygónk földrajza és a világ alakulása lényegében ugyanolyan maradna.)
Hogyha év közbeni rendszeres kisebb időzónaváltásokat használunk (pl. nyári időszámítás), akkor az időpontok jelentését ahhoz kapcsoljuk, amit átlagosan jelent számunkra, és nagyjából olyan a napirendünk, mint ha egész évben ezt átlagos időszámítást használnánk. Ezt láthattuk is, amikor a nyári időszámítás 1980-as bevezetését, majd az 1996-os meghosszabbítását követően is számszerűen későbbre kerültek a meghatározó időpontjaink. Kompenzálva azt, amennyivel éves átlagban későbbre állítottuk az órát.
Tehát a helyes megközelítés szerint az év téli felében (41%-ában) az átlagoshoz képest fél (0.59) órával későbbre, az év nyári felében (59%-ában) pedig fél (0.41) órával korábbra van véve az időszámítás ahhoz képest, mint amilyen átlagos képünk, tapasztalataink vannak az időpontok jelentéséről. Így nézve pedig a MAVIR módszertana azt adná, hogy pontosan 0.59*0.41x - 0.41*0.59x = 0 a megtakarítás.
A kérdésnek az az aktualitása, hogy az EU konzultációt indított az óraátállítás eltörléséről. Egy részben helytálló leírást is adtak a dilemmáról, bár több helyen még fellelhető benne a fenti érvelési hiba: még mindig nem jöttek rá, hogy nyáron előreállítani az órát ugyanaz, mint (egy másik időzónához képest) télen hátra állítani. így véleményem szerint az ott szereplő leírásnál kicsivel több érv szól az eltörlés mellett. Azt üdvözlöm, hogy ők is rájöttek, hogy nincs is érdemi energiaspórolás, de sajnálom, hogy még mindig nem értik, hogy miért nincs. Én magam az óraátállítás eltörlését javaslom.
