A világ dolgairól matematikus szemmel

Matematika, játékelmélet, és ami eszembe jut

Matematika, játékelmélet, és ami eszembe jut

Viccnek indult, választási útmutató lett

2022. március 18. - Csóka Endre

2010-ben megjelent az Indexen egy cikk „Érvényes-e a pöcs a szavazólapon?” címmel.  Ebben a szerző azt vizsgálja, lehet-e érvényesen szavazni nem szokványos jelöléssel: kereszt helyett Dávid-csillagot, horogkeresztet vagy péniszt rajzolva a szavazólapon szereplő karikába. Vagyis példákon keresztül mutatja be az általa a törvény szövege alapján érvényesnek gondolt szavazatokat. Azt a cikk homályban tartja, mennyire vehető komolyan, de mint látni fogjuk, semennyire. Tartalma és ábrái azonban 12 évvel később már mint útmutatás születtek újra, a 20k22 egy friss oktatóvideójában. Ezt a szavazatszámlálásra jelentkezett önkénteseknek küldték ki. A 444 „Még azt is megtanítják a leendő szavazatszámlálóknak, hogyan lehet rajzolt pöccsel szabályosan szavazni” címmel szemlézte a videót.

A cikk és a videó számos tévedést tartalmaz, ezekre szeretném felhívni a figyelmet. A 20k22-s útmutatás alapján a következő szavazat például nem lehetne érvényes, mert „egy vonallal van rajzolva”.

Pedig ilyenből biztosan lesz sok, ha valaki nem emeli fel teljesen a tollat. Reméljük, félretájékoztatott szavazatszámlalók nem próbálják majd érvényteleníteni őket.

Mint látni fogjuk, nagyon valószínű, hogy rajzolt pöccsel viszont sehogy nem lehet érvényesen szavazni. Az alábbiakban rámutatunk a tájékoztató néhány további önellentmondására, amiből rögtön kiderül, hogy félretájékoztat. Érthetetlen, hogy a 20 ezer önkéntes felkészítésére létrehozott 20k22 videó hogyan tartalmazhat hibás információkat. Mindenesetre, ha választási csalás gyanúja felmerül, azt nem a furcsán jelölt szavazatok érvénytelenítése körül kellene majd keresni. Az önkéntes szavazatszámlálók erőforrását nem ilyen ügyekre kéne mozgósítani, a választókat pedig csak arra lehet biztatni, hogy a lehető legsablonosabb, a szavazólapon javasolt módon jelezzék szavazatukat.

„Érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet.” – szól a 2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról, a továbbiakban ezt a „definíciót” próbáljuk értelmezni. (Érdekesség, hogy a szabály megfogalmazása későbbi, bár hasonló, mint a 2022-es tájékoztató forrásául szolgáló Index-cikk.) Sajnos a törvény szövege korántsem egyértelmű. Vélhetően „egymást keresztezve” metsző két vonalra gondoltak, nem a matematikai értelemben metszőkre. Intuitívan talán azt is kizárjuk, hogy ugyanazon a vonaldarabon kétszer is végigvezeti a tollát a választópolgár, vagy hogy a „vonal” amit behúz, gubancos firkálmány.

De megmarad az a probléma, hogy a szavazóbiztos nem látja, amikor a választópolgár behúzza a vonalakat, hanem csak a végeredményt. Ebből kellene kikövetkeztetnie, hogy két vonal eredményét látja-e  a szavazólapon, vagy csak egyet. Vagyis hogy teljesülnek-e a törvényben leírtak.

A felmerülő kétségeket szándékozik tisztázni a már említett oktatóvideó, azonban következtetésük sok esetben megalapozatlan. Bemelegítő példának tekintsünk egy ábrát és magyarázatát a videóból:

Valóban a „körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal” van dolgunk? Hiszen az a része az ábrának, ami valóban a körbe lett írva, vagyis a körön belülre esik, négy vonaldarabból áll.

De tegyük fel, hogy elfogadtuk: a fenti ábra két vonalból lett megrajzolva és érvényes. Mit kezdünk a magyarázó videó következő példájával?

Mint a képhez csatolt magyarázat mutatja, ezt a szavazatot érvénytelennek tekintenék, mert egyetlen vonallal is meg lehet rajzolni. (Megjegyezzük, hogy két, egymást keresztezve metsző vonallal is meg lehetne: vegyük a csillag-forma két „keze” és „ágyéka” által alkotott háromszöget az egyik vonalnak, a maradékot pedig a másiknak.) Na de az első kép is megrajzolható akár egy vonallal: ha a két „csont” egy metszéspontjából indulva először az egyik majd a másik csont vonalán húzzuk végig a tollat. (Az egy vonallal történő megrajzolhatóság problémája a 18. Századból, Eulertől ered, a megoldásra pedig szép általános kritérium létezik.) Tehát ez az ábra lényegében azonos elbírálást érdemel, mint az előző: megrajzolható két vonallal is és eggyel is. A törvény szövegéből nem világos, hogy érvényes szavazatok-e. De az biztos, hogy ha az egyik érvényes, akkor a másik is.

Láttuk tehát, hogy az, hogy egy vagy két vonalat látunk, egyáltalán nem dönthető úgy el, hogy egy nagyon egyszerű intuíciónak megfeleljen. Korábbi tájékoztatók alapján egyébként valószínű, hogy azok a szavazatok számítanak érvényesnek, ahol a körön belül kizárólag két egymást metsző vonal, egy kereszt vagy iksz szerepel. Aki tehát szeretné, hogy érvényes legyen a szavazata, az a lehető legunalmasabb módon, a szavazólapon javasolt formához szigorúan ragaszkodva jelölje szavazatát.

Szerző: Timár Ádám, matematikus (vendégposzt)

A bejegyzés trackback címe:

https://jatekelmelet.blog.hu/api/trackback/id/tr8517783790

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Világnézet Netes Napló · vilagnezet.blog.hu 2023.03.28. 20:13:42

javaslom neked:

Ezen feltárásom a matematikai formalizálás hibalehetőségeit és korlátjait érinti: Kurt Gödel (1906-1978) matematikus első nemteljességi tétele érvényes-e, vagy csak főként egy hamis dilemmára alapuló érvelési hiba? Tényleg csak két választási lehetőség van? Vagy van még több is? Nem kellene inkább ezt átsorolni a paradoxon példákhoz? Mint David Hilbert (1862-1943) egyik leghíresebb matematikus Grand hotel felvetése is oda van sorolva. Egyáltalán matematika ez, vagy csak igen butuska és ráadásul hibás filozofálgatás? Gödel különféle tételei egymást is cáfolják?

vilagnezet.blog.hu/2021/11/28/godel_elso_nem_teljessegi_tetele_oncafolas_es_hamis_dilemma
süti beállítások módosítása